A kommunikáció jelentése a kapcsolatteremtés, kapcsolattatás.
Az emberi társadalomban a legfejlettebb közlési folyamat.
A kommunikáció nem azonos az információ szerzéssel, a tájékozódással, mert a kommunikáció két oldalú.
Feltétele legalább két ember, a felhasznált jelrendszer ismerete, és a közös valóság előzmény.
A kommunikáció lehet: egyirányú, vagy kétirányú
- Egyirányú: ha a beszélő beszélő marad, a hallgató hallgató marad. pl. előadások, színházi előadások
- Kétirányú: ha a beszélő és a hallgató szerepe folyamatosan cserélődik. pl. párbeszéd, levelezés
A kommunikáció lehet közvetett és közvetlen is.
- Közvetlen: ha a feladó és a címzett egy helyen és egy időben vannak jelen. p. utcai beszélgetés.
- Közvetett: ha a feladó és a címzett nem egy helyen és időben vannak jelen. pl. levelezés.
A kommunikáció tényezői:
- Információ, üzenet: amit közölni szeretnénk.
- Feladó: megfogalmazza, majd közli az információt. Beszéd esetén beszélő, írás esetén író.
- Címzett: felfogja és értelmezi a kapott információt.
- Csatorna: amin keresztül az információ halad. Beszédnél: levegő, telefonálásnál: telefonkábel.
- Kód: A közös jelrendszer. pl.nyelv, hanglejtés, mimika
- Beszédhelyzet: az információt módosító külső tényező. pl. hely, idő
- Valóságháttér: a világ, amely körül vesz minket.
Ha bármelyik tényező hiányzik, akkor a kommunikáció nem valósulhat meg!
A kapcsolatot befolyásoló funkciók:
- Kapcsolatteremtő: A kommunikáció elején használjuk, pl. köszönés.
- Kapcsolatfenntartó: A kapcsolatot erősíti, fenntartja az érdeklődést. pl. Figyelsz? Szép időnk van, ugye?
- Kapcsolatzáró: A kapcsolat lezárása, elbúcsúzás. pl. Még látjuk egymást. Szia!
A kommunikáció célja:
- Érzelemkifejező:érzéseink, vágyaink közlése a cél.
- Tájékoztató, közlő: információ átadás, gondolat vagy vélemény közlése a cél.
- Felhívó, felszólító: a hallgató befolyásolása a cél, őt akarjuk cselekvésre késztetni.
- Poetikai, esztétikai: a gyönyörködtetés a célja
- Értelmező: magát a nyelvet értelmezzük, a nyelvről beszélünk.
