A morféma, azaz szóalak a nyelv legkisebb önálló alakkal és jelentéssel rendelkező egysége.
Két típusa van:
- Tőmorfémák: ez a szó jelentésmagja, ami lehet:
- Egyalakú tövek: emberi, embernek,
- Többalakú tövek: erdővel, erdei,
- Igetövek rendszere lehet:
- Egyalakú: gondolkodik,
- többalakú: zörög, zörgök, zörögsz,
- Névszótövek rendszere lehet:
- Egyalakú: kávé, kép,
- többalakú: alma, almát, kéz kezet.
- Toldalékmorfémák: járulékos, viszonylagos jelentésük van. A tőmorfémák megváltoztatása, módosítása a feladata.
- Szuffixum (tő után állnak): kutyával,
- Prefixum ( tő előtt állnak): legjobb .
A Morfémák típusai alaki önállóság szerint lehet:
- szabad: alaki és jelentésben is önálló: szótári tövek,
- félszabad: alakilag önálló, de jelentése járulékos: névelők, névutók.
- kötött: sem alakja, sem jelentése nem önálló: képzők, jelek, ragok.
Toldalékok:
- Képzők: - Új szót hozhatunk létre vele.
- Több képző is állhat egyás mellett. pl.: igeképző, főnévképző, melléknévképző, számnévképző, igenévképző.
- Jelek: - Szóalakokat hozunk létre vele.
- több is lehet a szóalakban. pl: múlt idő, feltételes-felszólító mód, többes szám, birtokos személy jele, birtokjel, birtoktöbbesítőjel, közép-felső túlzófok jele, kiemelő jel.
Ragok: - Szóalakot hozunk létre vele.
- Nem változtat a szó szófaján.
- Csak egy lehet belőle.
- Lezárja a szóalakot. pl: igei szmélyrag, főnévi igenév, személyragja, tárgy ragja, birtokos jelző ragja, határozó ragok.
A szavak képzési sorrendje: szótő + képző (k) + jel (ek) + rag
