Élőszóban pl. társalgásban általában kevesebb igényességgel
fogalmazunk, lazábbak a mondatkapcsolatok, szabálytalanabb a
szövegszerkesztésünk., pongyolábbak a mondataink.
Mivel a befogadó számára csak egyszer hangzik el a szöveg, helyzethez kötött, időben múlandó élményt jelent.
Másképpen kell felépíteni a szöveget szóban, mint írásban. Gyakrabban van szükség ismétlésekre és visszautalásokra.
Az
írással szemben viszont az az előnye, hogy azonnal látjuk a hallgatók
visszajelzéseit, és ezeket figyelembe vehetjük szövegalkotáskor.
Kifejező
eszközökben is gazdagabb az élőszó, mint az írott szöveg, hiszen a
szavakat a mondatokat a beszéd nem nyelvi elemei kísérik: a hangjelek, a
tekintetet, az arcjáték, a gesztusok, a testtartásunk, egész
jelentésünk.
Szóban szívesebben használunk állandó nyelvi kifejezéseket, társalgási fordulatokat, töltelékszavakat.
Szóbeli szövegtípusok: - társalgás, - meghívás, - köszöntés, - kérés, - felelet....
